2016. szeptember 7., szerda

Hatodik

Hétfőn reggel kicsit elgyötörten álltam a szekrényem előtt. Egyik kezemmel a kávésbögrémet markoltam, a másikkal a görcsölő hasamat simogattam. Hülye görcsök és hülye menses! A szememmel kutattam a megfelelő ruha után mára. Fekete szivarnadrágot választottam és egy törtfehér alapon fekete pettyes fodros ujjú inget, nyakán megkötővel. Kihörpintettem a kávémat, aztán készülődni kezdtem. Már talpig ruhában és sminkben, oldalra tűzött hajjal és táskákkal a kezemben egy utolsó pillantást vetettem magamra az előszoba tükrében, miközben belebújtam a fekete magas sarkú cipőmbe. Egy másodpercre elgondolkodtam. Nagyon vártam már, hogy összefussunk ma Tamással a cégnél. Kíváncsi voltam, hogyan fog viszonyulni hozzám. Miután nálam töltötte a fél péntek éjszakát és végre óvszer nélkül szexeltünk, elaludtunk. Én csak szombat reggel ébredtem fel, és amikor körülnéztem, Tamást nem láttam sehol. Az éjszaka közepén lelépett. Nem hagyott egy üzenetet sem, semmit. Kicsit le voltam törve, mert azt hittem, legalább megbeszélhetjük, milyen fantasztikus volt együtt, de majd talán ma. Még most így hétfőn reggel is beleborzongok az élménybe, ha csak visszagondolok rá.

2016. szeptember 6., kedd

Kisebb fordulóponthoz érkezett a "pályafutásom".

Szeretném bejelenteni, hogy mostantól a Szalkó Norina, mint hivatalos írói álnevem létezik, regisztrált, bejegyzett! :D

2016. augusztus 2., kedd

KEDVES OLVASÓK!



Néhány perce posztoltam az Ötödiket, remélem, elnyeri a tetszéseteket. :)

Szeretném bejelenteni, hogy ebben a hónapban biztosan nem posztolok többet, most kicsit pihenek, nyaralok. :)

Szeptemberben pedig remélem, hogy egy nagyon jó hírrel térhetek vissza majd az Én és a főnököm című könyvvel kapcsolatban! :D

Mindenkinek további szép nyarat, puszi!

Sznorina

Ötödik

Nem tudom más szóval jellemezni, egyszerűen boldog voltam. Ránéztem és csak mosolyogtam. Mosolyogtam, mert ő elmosolyodott. Érzelem ült ki az arcára. Apró és rövid, de érzelem.
- Mire gondolsz most? – kérdezte fel-felpillantva rám, miközben begombolta a nadrágját.
Újra mosolyra húzódott a szám, ahogy felálltam az ágyról, megigazítottam a köntösömet és feléje léptem.
- Túl sok minden.
Magára öltötte az ingjét és utánam fordult, ahogy kisétáltam a konyhába. Ásványvizet töltöttem két pohárba, majd az egyiket Tamás felé toltam, a másikból pedig nagyot kortyoltam. Felvette a pultról és megitta a tartalmát.
- Köszönöm. – szólt halkan, miközben letette a poharat. – És nem csak a vizet. – nézett rám jelentőségteljesen. Már épp reagálni akartam, mikor hozzátette, hogy most már indulnia kell. Bólintottam és az ajtóhoz kísértem.
- Akkor holnap! – köszöntem el tőle, mire ő felkapta a fejét és kérdőn nézett rám. – Az irodában, természetesen. – tettem hozzá.
- Persze... az irodában. – hebegte, majd kifordult a lépcsőházba, én pedig becsuktam utána az ajtót.

2016. június 27., hétfő

Negyedik

Nagyon jólesett Gergővel lenni. Ki tudott belőlem űzni minden feszültséget, végre nem éreztem azt szex után, hogy csak megdugtak. Bár hozzá kellett tennem, a Gergővel átélt orgazmusom körülbelül feleakkora volt, mint Tamással. Később kiültünk az erkélyre és még hosszasan elbeszélgettünk. Gergő faggatózott még Tamásról, de nem akartam beszélni róla. Valamivel éjfél előtt búcsúztunk el.

2016. június 24., péntek

Harmadik

A homlokát a homlokomnak támasztotta és elgyötörten zihált az arcomba. Nagyon küzdött a vágya ellen. Akarta is és a felesége miatt gondolom, nem is. Próbáltam lélegezni, próbáltam beszívni az oxigént a tüdőmbe és kifújni, de most még ez is nehezen ment. Nem hittem el, hogy ott áll előttem, a testemet úgy markolja, mintha attól félne, hogy elszállok, mint egy héliummal töltött lufi. Vártam. Nem mertem lépni, pedig nagyon kívántam a csókját. Észre sem vettem, de apró remegéshullámok futkároztak végig rajtam, a testem vonaglani kezdett a karjaiban. Lehunytam a szememet, ajkaim közül elfojtott sóhaj bukott ki. Végül megszólalt, de olyan kínnal a hangjában, hogy alig ismertem rá.
- Ígérd meg, hogy most nem alszol el.
Csak magamban mertem elmosolyodni, a valóságban csak bólintottam, majd felemeltem a fejemet, ajkaim a fülét súrolták és belesuttogtam.
- Ígérem.

2016. június 20., hétfő

Második

A lakásomba érve már az előszobában egymásnak estünk. Épp csak ledobáltuk a cuccainkat, majd tépni kezdve egymásról a ruhát, teljesen meztelenül értünk el az ágyig. Mielőtt a matracra dőltünk volna, Gergő megszakítva a csókot a fülembe zihált:
- Válasszunk valamit, vagy most hagyjuk a fenébe?
- Hagyjuk, inkább dugj meg... – lihegtem.
Elmosolyodott és az ágyra lökve, fölém lendült...